Close

Egyenesen át… a karmádon

Ez most nem egy mese lesz. Beszélgessünk a karmáról. – Pár napja néztem meg a moziban az Egyenesen át című filmet. Ebben a filmben néhány orvosegyetemista bátor és őrült kísérletre szánja el magát. A halál utáni élet érdekli őket, hát próbaképpen meghalnak. Mindez persze laboratóriumi körülmények között zajlik, a barátaik meg ott vannak mellettük, és a megfelelő pillanatban mindig újraélesztik őket. De lassacskán rá kell jönniük, hogy a bátorságuk vakmerőség volt. Átjutottak a túloldalra, és sikerült visszajönniük, de valami olyasmit hoztak magukkal, amire nem készültek fel. A halál ott marad velük, és hiába élnek, nem tudnak megszabadulni tőle…

Spoiler veszély!
Szóval amitől nem tudnak szabadulni, az a karmájuk. Mindannyian megcselekedtek jelen életükben valamit. Autóbalesetben elvesztett hug, felcsinált csaj akit magára hagynak, suliban megalázott osztálytárslány és miegymás. Ezek az emlékek elkezdenek feljönni és teljesen átveszi felettük az uralmat. Megjelennek a félelmek, majd szépen kivetülnek a matériába. Aztán rájönnek, hogy szembe kell nézniük a tetteikkel, és bocsánatot kell kérni. És megbocsájtani saját maguknak is. De amíg erre rá nem jöttek, addig teljesen megborult a világuk…

Nekem nagyon tetszett, hogy már egy dráma/horror film is ilyen üzenetet hordoz magával. Ezért sok lesz a filmes átkötés.

Show must go on

Amíg a téged körülvevő világ a teljes egység állapotában van, addig a tudatod teljesen fel tudja dolgozni a téged ért benyomásokat. A világ azonban folyamatosan változik, sok esetben túlságosan gyorsan is, így azt a tudatod nem képes befogni, ezért azok széttöredeznek és lesüllyednek a mélybe, ezáltal létrehozva és alakítva a tudatalattit. Életről életre, avagy inkarnációról inkarnációra. Valahányszor érzékelő lényként vagy jelen bármelyik életedben is, látod, érzékeled a téged ért benyomásokat és hatásokat ez újra és újra megtörténik. Azok az információk, amik a tudatod által feldolgozhatók, azok mondjuk úgy, áthaladnak rajtad és visszakerülnek az egység állapotba, amelyek nem, azok mennek a tudattalan, illetve tudatalatti tárolóba. Azaz létrejön a tudat és a tudatalatti kettősséged.

Halálunkkor, pontosabban a fizikai test karrierjének végén az ide eltárolt információk is jönnek, illetve mennek veled tovább. Ennek is megvan a maga fizikája. A lélek, pontosabban a tudat vándorol, a mélybe lesüllyedt és széttöredezett benyomások pedig rátapadnak erre a folyamatra. A lélek megindul Isten felé (kinek a hite és vallása szerint nevezd itt annak, aminek szeretnéd, hogy hova), nirvána felé, amely a buddhista vallásban a teljes megnyugvás, kiszabadulás a lélekvándorlás szenvedésekkel járó körforgásából, a legmagasabb boldogság állapota, amelyre a lélek törekszik. De ha sok “cucc” van ránk tapadva, akkor jön a gravitáció, és jöhetünk vissza a sűrűjébe, a matériába, a Szanszárába.

A tudatalattid egy lenyomatot képez és annak megfelelően, hogy miket halmoztál oda be, érkezel meg egy új életbe, és landolsz bizonyos körülmények közé, országba, lesz anyanyelved, szüleid, és leszel egészséges vagy épp már csecsemőként is beteg, fogyatékos. Létrejön a fizikai tested, amelyhez ugyan az a tudatalatti fog párosulni, mint amit az előző életedben otthagytál. Bármi, ami történik veled már a megfogantatásunk pillanatától, a megszületésünket is követően, az mind kivetülése a hozott csomagunknak. Fut tovább a film ugyan úgy. Jogfolytonosság van. Csak azt tapasztaljuk, mintha ezek teljesen friss dolgok lennének, miközben az elakadt, széttöredezett információk lökődnek fel életeid videó TK-jából.

Nem csak a fogyókúrában létezik jojó effektus

Ugyanis a feljövő információk bármikor visszazuhanhatnak a zavarosba, ha azok nincsenek megfelelően összerakva a tudat számára, és nem léphetnek ki belőled, vissza az egységállapotba. Amikor egy ilyen széthullott infó egy darabja megindul, eljut a szív magasságáig. Itt különböző érzelmeket generálhat. Ilyenkor van az, hogy érzel mindenfélét, de nem tudod megmagyarázni, hogy mit, mert nem vagy az érzés tudatában. Aztán ennek az érzésnek egyre több figyelmet, ezáltal energiát adsz. Beszélni kezdesz róla, és már is fent van a torok, azaz a torokcsakra magasságában. A beszéd keltette rezgéssel még több energiát kap, és lehetősége van tovább haladni felfelé, hogy eljusson a homlok, a harmadik szem, a tudatosság, megértés magasságába. Ha ez a blokk kicsi, vékony, akkor lehet, csak gondolati formában jelenik meg egy pillanatra és már ki is lépett. Ha izmosabb darab, akkor kivetül a világodba, megjelennek a benne lévő szereplők, újra lejátszódik, ismétlődik minden, azért, hogy esélyed legyen az ismétlődéssel megérteni. Aztán akkor, amikor ezen a szinten összeáll a kép, azaz a sok-sok széttöredezett benyomás, ami lesüllyedt újra egységet alkot, megérted, már tudod mi volt az az érzés, tudod miről beszéltél annyit, akkor lehetőséget kapsz arra, hogy aktiválva a tudatosságodat, még tovább emeld, és a fejtetődön át, azaz a koronacsakrán keresztül vissza engedd az egységbe. Ezzel eggyel kevesebb cucc lesz a puttonyban, eggyel kevesebbet viszel tovább magunkkal, egyel kevesebb van a karmád számláján. Ha jól csinálod. De lehet mindezekről nem tudomást venni, bedugni a fejed a homokba, és már is jön a jojózás. Igen igen, nem csak a jojó 300 éves…

Életed kezdeti szakaszában ebben a folyamatban sokszor csak tehetetlenül szemlélődsz, hogy mi minden történik körülötted, mert ez a folyamat természetesen is zajlik. Ki még többet pakol a puttonyba, ki pedig kifelé rámol, a karmája szerint. Felnőtt, de inkább úgy fogalmaznám, hogy tudatosabb korodban ezt már tudod irányítani, modern kifejezéssel menedzselni, és szükség esetén be tudod magad vezetni egy egyéni terápiára. Mert hiába is járja be ez a zárvány a maga útját, szív-, torok-, harmadik szem csakra, kivetülések, megélések, megértések, stb, ha az nincs jól összerakva, nem 100%-os és nem kész arra, hogy visszalépjen az egységbe, akkor az visszasüllyedhet. És feljön egy teljesen másik, és ha az még izmosabb, mint a korábbi, akkor ennek a hatására akár az egész életed átrendeződhet. Tapasztaltál már ilyet? Kirúgnak a munkahelyről, megcsalsz vagy megcsalnak, váratlanul szerelmes leszel, beperelnek, a barátaidat is elárulod vagy ők téged, vagy épp megindul a szekér és mintha rakétára ülnél, szárnyalsz. Kinek mi jön fel. Amíg ennek a széttöredezett információnak a lendülete és energiája megvan, addig az fog téged körül venni. Amikor kimerül, újra lemegy és feljön valami teljesen más. Ez egy ilyen folyamat. Abban kell ügyesnek lenni, tudatosnak, hogy ne süllyedjen le, hanem időben kapd el és tedd ki.

Mit akarsz látni, mikor lepereg előtted életed filmje?

Ez a folyamat írja az életed forgatókönyvét. Nem a hálálnunk pillanatában vetíted le az életed filmjét, hanem folyamatosan vetítesz. A tudati szintig felkúszott széttöredezett információkat vetíted ki magad köré, és sokszor nézel, mint borjú az újkapura. Pedig alig akad benne valami új. És mivel ebből rengeteg van, sok is lökődik fel, ezért sokat is vetítesz ki, ezért aztán sokat is változik az életed. No, meg egyébként is sokkal gyorsabb a világ. Gyorsulnak ezek a folyamatok is. Folyamatosan történik velünk a külvilág.

Mit jelent a karma? A karma szó szerint cselekedet, tettet jelent. Ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása, törvénye. A karma törvénye szerint minden cselekedetünk egy annak megfelelő következménnyel jár, illetve minden, ami történik a világban, az maga egy következmény, vagyis valamilyen oknak az okozata. A karma tágabb értelemben cselekedet, tett, mű. Egy film. Ami kivetítünk. Amit kivetítesz. A saját forgatókönyved által. Kinek kaland, kinek pornó, kinek mi. Te írod, Te vetíted, Te válogatod a szereplőket!

Miért szar a karma? Rézben azért, mert ezzel vagy riogatva. Na meg persze azért, mert a könnyed szép dolgok, egyszerűbb darabjai, mozzanatai az életednek könnyebben kerülnek megértésre, nem töredeznek szét, nem süllyednek le. Ezért a puttonyba nem a legszuperebb és legboldogabb filmeket raktározod be, hanem a horrort. Aztán ezek szépen fellökődnek.

Ez a karma. Nem szar, hanem csodás. Érted van. Miattad. Se nem jutalom, se nem büntetés, és leginkább nem ijesztgetés vagy tanítás. Fizika.

Hogyan lépj ki a karmából? Ne úgy, hogy mostantól csak és kizárólag jó cselekedeteket csinálj. Azzal csak egy morális börtönbe zárod magad és rengeted energiádat felemészted. Ugyanis a fentiek értelmében a karma pucolása a már meglévő cselekedeteid kioldása, kiegyensúlyozása. Egy nagy rakás új pozitív vagyok és gyártom a jócselekedeteket program semmit nem fog felülírni, kiegyensúlyozni. Ezt a sok energiát arra fordítsd, hogy a tudatalattidban lévő blokkokat baszogasd vele, piszkáld fel, tedd ki. Ami feljön, tedd össze, értsd meg, kérj bocsánatot, bocsáss meg, önmagadnak is. Ez old fel a karma alól.

Ha az életedben vannak ismétlődések (akár korábbi életben csak nem most nem tudsz róla), amik ráadásul rombolóak is, és úgy érzed nem is Te vagy a főnök, hanem irányítja a gondolataidat, az érzéseidet, a kommunikációdat és az egész életedet és csak pislogsz, hogy a szar van, akkor az több mint valószínű, hogy egy feljött karmikus bigyód, amivel dolgoznod kell. És amikor lecsengett, és az életed visszaállt a normális, vagy inkább az általad megszokott mederbe, akkor meg kell különböztetned azt is, hogy amikor vége van egy ilyen agymenésnek, akkor az kioldódott-e, vagy csak megint lement a ködbe.

Persze veled soha nem történik ilyen. 🙂

Pöröghet karma szépen csendben benned is. Mindenféle önértékelésekkel, önmagad felett hozott ítéletekkel, amik ott duruzsolnak a fejedben. Általánosító döntések. Minden férfi szemét. Minden nő egy kurva. Mindig elrontok mindent. Soha nem jó, amit csinálok. Senki sem szeret. Mindenki gyűlöl. Semmi nem sikerül. Soha nem lesz párom. Soha nem lesz gyerekem. Nincs nekem erre (magamra) időm, stb. Ezek mind-mind csak kar tudatalatti általánosító döntés, amit a széttöredezett blokkok generálnak a tudatba. Teszi ezt a tudat azért, mert fingja sincs mi van, csak próbál fölé kerekedni, és ezzel kvázi az ügy le van tudva. Ha ilyet figyelsz meg magadon, tudd, az is karma. A Te döntésed. Vond vissza. Hozz újakat.

A nem hiszek a lélekvándorlásban vagy semmiféle terápiában is pont ilyen tudatalatti döntés. Kondicionáltságunk eredménye. Csak gondoltam, megemlítem.

Engedd el, terápiával…

Hát ha az olyan egyszerű lenne. A fenti folyamat az újra megélés, a megfelelő energiákkal töltött kommunikáció, a tudatos rálátás következményeként megtörténő elendedődés. Ezt a célt szolgálja például az utazás. Én nem szeretem címkézni, hogy reinkarnácós, vagy előző életes, de még csak utazásnak sem. Valahogy jelölni kell. A lényeg az egyéni terápia (még nem találtam megfelelő hatásfokkal bíró csoportos terápiát, ezért dolgozunk rajta).  Bármilyen terápia, ahol a vendég és a terapeuta között létrejön egy intim biztonságos bizalmi tér, ahol belép a terapeuta figyelme által egy külső energia a folyamatba, s kettőjük kapcsolódásával az a spirituális energia, ami képes kivinni a blokkot a rendszeredből.

És milyen egyéni terápia jó még? Pont az, ami a filmben is meg van jelenítve. Szembenézünk a cselekedetünkkel, hogy mit követünk el, és ha lehetőségünk van még (mert még él), akkor odaállunk és bocsánatot kérünk. Vagy épp megbocsájtunk annak, aki elénk áll és kéri. A megoldás a szeretet. Önmagad szeretete is. (Tudom, a csapból is ez folyik, de sajnos nem. Melyik híradó nyomja 24 órában, hogy szeresd a másikat is magad?)

Tehát mindez, csak a Te létezésed körforgása. Feladatod ezek felismerése, integrálása és kipucolása. Haladni előre, halmozni a sikerélményeket, hogy ÉLD az életed.

Így lesz a horrorfilmből, sci-fi, aztán akció vagy kalandfilm, szerelmes dráma és vígjáték. De a cél az, hogy dokumentumfilm legyen belőle. Egy csodálatosan színes archívumban. Amikor pedig mindent integráltál, marad egy üres vászon. És akkor hozhatsz egy bodhiszattva fogadalmat, és jöhetsz vissza segíteni. Egyenesen át… Vagy egyenesen vissza.

Méhész Pál

Én abban tudlak segíteni, hogy elkísérlek az utadon. Az én feladatom, hogy kísérjelek, támogassalak abban, hogy a felszínre tudd hozni a blokkod okát, feldolgozhasd jelen vagy előző életeid fájdalmas eseményeit, megszabadulj a szenvedéstartalmától vagy épp megbocsájthass saját magadnak. Az utazás célja, hogy a múlt eseményeinek feldolgozásával megérkezhess a jelenedbe. Az én célom pedig, hogy ebben melletted legyek. A munka jelentős része a Tiéd :)